A település a Velencei-tó egyik kiemelt, turisztikai szolgáltatások sorát nyújtó üdülőterülete. Nevezetes a környékének borkultúrája is. A neves szőlőtermő területen - a Bence-hegyen - hagyományosan a fehér szőlőfajtákat (mézesfehér, rizling, hárslevelű) termesztik. A bor kultusza köré szerveződő programok csúcspontja a több mint két évtizedes múltra visszatekintő májusi Orbán-napi hegyünnep és a szeptemberi Szüreti Mulatság.
A település Buda és az Adriai-tenger között futó fő kereskedelmi út mellett feküdt, így már a római korban jelentős szerepet kapott a Savaria és Aquincum között futó hadiúton. Egy Árpád-kori oklevélben a tó, majd később a község Fertő néven szerepel. Ekkor Bonfini humanista tudós - mikor is több ízben a városon keresztül utazott Budára és Fehérvárra - Venetiónak nevezi, és a község építését az Olaszországból származó veneteknek tulajdonítja. A középkorban tehát valószínűleg székesfehérvári épületeken dolgozó olasz mesteremberek éltek itt.
A település legrégebbi temploma az 1690 körül épült református templom. Az 1930-as években a község, Gárdonyhoz hasonlóan, üdülőfaluvá vált, komoly fejlődésnek indult. Az 1970-es években ismét fellendülő Velencén épült meg az ország első Ifjúsági és Kiránduló Központja.
Velence egykor a halászat központja volt, mára azonban eltűntek a jellegzetes vízre futó udvarok, bárkatárolók, jégvermek. Helyüket a szépen parkosított családi üdülők foglalják el.
Velence 2000-ben a Virágos Magyarországért verseny falvak kategóriájában elnyerte az első helyet, majd a következő évben az európai versenyben ezüstérmet szerzett és különdíjat kapott. A szép diadal emlékére az ismert rózsanemesítő, Márk Gergely, egy akkor nemesített sárga rózsájának a Velence Rózsája elnevezést adta. E rózsa lett Velence egyik jelképe. A helyi szálláshelyek, éttermek, idegenforgalmi szolgáltatások önkéntes minősítési rendszerében egytől, ötig, márványtáblára helyezett bronzrózsaszálak hirdetik szolgáltatásuk értékét.
2004-ben városi rangot kapott a település.
A Velencei-tó, a Velencei-hegység lankás dombjai, a főváros és Székesfehérvár közelsége, a kiváló közlekedés alkalmassá teszik Velencét arra, hogy hazánk egyik kiemelt üdülőterületévé váljon. Megépült a Velencei-tó egyetlen vízisípályája, szörflejáró létesült, teniszpályák, fedett uszoda, squash pálya, kondicionáló terem, fittness központ, vízi és vízparti szabadidős sportpályák várják a mozgás, a csapatsportok, extrémsportok kedvelőit. A tóparton és a város néhány fontosabb szakaszán több kilométernyi sétány és kerékpárút húzódik.
Tíz éve kínál programot a Velencei Nyári Zenés Esték sorozata. Pompás sétákat lehet tenni a Bence-hegyen, és az Angelika-forrásnál is.